A délután 17 órakor kezdődő istentiszteleten, jelenleg a Németi templom segédlelkésze a János evangéliuma 4. részének 16-tól 19-ig terjedő szakasz alapján prédikált. Kicsoda számunkra Jézus? - tette föl mindenkinek a kérdést az igehirdető. Jézus az élő víz forrása ma is, aki elfogad bennünket. Ő őszintén rákérdez életünkre, és a kérdésre őszinte választ is vár, de nem is érdemes másként viszonyulni, mert az életünk nyitott könyv előtte. A samáriai asszonyhoz hasonlóan a ma embere is vágyik a szeretetre, a törődésre. A költővel együtt elmondhatjuk: „De, jaj, nem tudok így maradni,/ Szeretném magam megmutatni/ Hogy látva lássanak,/ Hogy látva lássanak/ Ezért minden: önkínzás, ének:/ Szeretném, hogyha szeretnének,/ S lennék valakié/ Lennék valakié." (Ady Endre) Arra a szeretetre van szükségünk, ami falakat bomlaszt, és amitől felmelegednek az emberek.
Az igehirdetésre Orosz Márta vezénylésében a gyülekezet kórusa két számmal válaszolt, Hankovszki Ilonka pedig egyik saját versét osztotta meg a gyülekezettel.
Korda Zoltán helyi lelkipásztor a 139. zsoltárral köszöntötte az igehirdetőt úgy, mint neveltjét, aki két évig szolgatársként szolgált a Láncos templom gyülekezetében.
A továbbiakban a hétköznapokon 17 órakor kezdődő alkalmakon folytatódik a volt segédlelkészek sora, hiszen szerdán Varga Botond kisbábonyi, csütörtökön pedig Pocsveiler István lecsméri lelkész hirdeti az Úr szavát. Pénteken Kovács István szilágykrasznai, szombaton Besenyődi Attila adorjáni lelkipásztor szolgál. Vasárnap, a délelőtti istentiszteleten zárul az imahét, mikor Főtiszteletű Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöke hirdeti Isten Igéjét. Szeretettel várnak mindenkit!